Magyarország jövőjéről beszélgettünk

A tavaszi konferencia után a hosszú távú célokkal foglalkozott a nyár végi találkozó. 12 éve jelent meg a Kommentár folyóirat, egy ma már oly távolinak tűnő Magyarországon. Egy büszke és gyarapodó Magyarországról álmodtunk és ma már ezen az úton járunk.

Magyarország 2030, a konferencia címe is leplezetlenül a tervezésre, a feladatokra és várható kihívásokra, megvívandó csatákra utalt. Hol tartunk most és milyen Magyarországot képzelünk el 2030-ra?

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára nyitotta meg a konferenciát. Felvezetésként elmondta: Európában a 68-as jégkorszak a végéhez közeledik, újra azok a politikai erők kerekednek felül, akik nem ideológiából, hanem a valóságból, a lényegi dolgokból vezetik le a mondandójukat, és a cselekvésüket. Azok, akik szerint a hagyományos család megtartó erő, a nemzeti identitás érték, és egyáltalán nem mindegy, hogy mi élünk itt száz év, múlva vagy mások. Változik a széljárás és Közép-Európa, Magyarországgal együtt ennek a változásnak a motorja. Ezért fontos, hogy helyre kell állítani az egyensúlyt a történetmesélés terepein is, még ott is, ahol ellenfeleink kizárólagos monopóliumot élveznek. A korszakról, a saját szerepünkről, az ország jövőjéről szóló vitáknak most van a helye.

Első panelbeszélgetésünkön jól kirajzolódott, hogy mit gondolnak a hazai liberális és mit gondol a hazai jobboldal a az egyén és közösség viszonyáról, magyar identitásról, a genderizmusról, a keresztény értékek szerepéről a magyar és európai társadalomban. Erről beszélgetett Prof. Dr. Kásler Miklós az emberi erőforrások minisztere, Horn Gábor a Republicon Alapítvány kuratóriumi elnöke és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport igazgatója.
 
Második panelbeszélgetésünk egyszerre érintette a gazdasági és ideológiai kérdéseket. Dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, Harangozó Tamás szocialista képviselő, frakcióvezető-helyettes, Oszkó Péter volt pénzügyminiszter, és Lánczi Tamás a Figyelő főszerkesztője beszélgetett robotizációról, a képzési és oktatási rendszer átalakításáról, technológiai kihívásokról és gazdasági alkalmazkodóképességről, a multinacionális vállalatok és a KKV-k helyzetéről, a magyar gazdaság növekedési lehetőségeiről. 
 
Szemináriumi beszélgetőpartnereinkkel hasonlóan komoly és néhány könnyedebb témát vitattunk meg. Szájer Józseffel az európai helyzetről, Vidnyászky Attilával és Ókovács Szilveszterrel a kultúrpolitikai csörtékről, Forgács Istvánnal a roma felzárkóztatásról, Guller Zoltánnal a turizmusról, Benkő Levente kijelölt Tel-avivi nagykövettel az izraeli és magyar kapcsolatokról, György Lászlóval gazdaságfejlesztésről, Dezső Tamással a migrációs helyzetről. De jutott idő a Fradira és a magyar focira Kubatov Gáborral, és a budai várnegyed fejlesztési kérdéseire Fodor Gergellyel. Tihanyi rendezvényünkön természetesen nem maradhatott ki, hogy látogatást szervezzünk az Apátságba, ahol Mihályi Jeromos OSB, az Apáság elöljárója vezette körbe a tranzitosokat. Korzenszky Richárd OSB bencés szerzetest, nyugalmazott perjelt pedig előadóink között üdvözölhettük.